Egyhangúan támogatja mind a 27 bent maradó tagállam az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének január 31-ig történő elhalasztását – jelentette be a mai brüsszeli tanácskozást követően Donald Tusk. Tusk ugyanakkor azt is mondta, hogy ha az Egyesült Királyság 2020 január 31-e előtt kilépne, ahhoz is hozzájárulását adná az EU.
Az Európai Unió 27 tagállama elfogadta az Egyesült Királyság kérését, hogy rugalmasan halasszák el az ország kiválását az Európai Unióból 2020. január 31-ig
– jelentette be hétfőn a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
The EU27 has agreed that it will accept the UK’s request for a #Brexit flextension until 31 January 2020. The decision is expected to be formalised through a written procedure.
— Donald Tusk (@eucopresident) October 28, 2019
Tusk bejegyzése alapján rugalmas hosszabbítást adnak, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság korábban is kiléphet, ha elfogadják a kilépési megállapodást a brit parlamentben. Ebben az esetben az elfogadáshoz képest a következő hónap 1-jétől élne a kilépés.
Ez várható kimenetel volt azután, hogy ma reggel a francia államfőhöz közeli forrás már jelezte: megadják ők is a halasztást, mivel nagyon úgy néz ki, hogy előrehozott választások megtartása miatt is kérik azt a britek.
Tusk ma közölte azt is :
nem lesz szükség soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történik a jóváhagyás.
Szakértők szerint az úgynevezett rugalmas halasztás lényegében azt jelenti, hogy amennyiben esetleg korábban sikerül a brit kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés ratifikálása, akkor a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet.
Az ülés csak 15 percig tartott, miután Emmanuel Macron francia elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetését követően vasárnap jelezte, hogy országa nem torpedózza meg a döntést.
Franciaország ezt megelőzően azon az állásponton volt, hogy egy rövidebb halasztás megfelelőbb lenne.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke üdvözölte a lépést, kiemelve, ez lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület alaposan elemezze a megállapodás szövegét, a britek pedig világossá tegyék az álláspontjukat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a múlt héten azt közölte, hogy halasztás esetén a londoni kormánynak is tagot kellene delegálnia az újonnan felálló bizottságba. A jogi dilemmát egyesek szerint esetleg Julian King mostani brit uniós biztos ideiglenes kinevezése oldhatná fel.
Sok múlhat azon, hogy miként szavaz hétfőn a brit törvényhozás az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.
Boris Johnson múlt kedden bejelentette, hogy kormánya szünetelteti a kiválási megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a szerződés általános alapelveit, de leszavazta az annak jóváhagyására kidolgozott rendkívül feszes menetrendet.
Johnsont törvény kötelezi arra, hogy a határidő kiterjesztését kérelmezze 2020. január 31-ig.
