A képviselők üdvözlik Joe Biden beiktatását, amely az EU és az USA közötti kapcsolatok megerősítésének és a demokratikus rendszerre leselkedő veszélyek legyőzésének lehetőségét hozza el.
A képviselők szerda reggel Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatásáról és az Egyesült Államokban fennálló politikai helyzetről vitáztak Charles Michel, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével.
A vitát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitotta meg: „A mai nap lehetőséget nyújt a transzatlanti kapcsolataink megújítására. Nehéz időszakon mentünk keresztül az elmúlt négy évben. A világ ezalatt bonyolultabbá, kevésbé stabillá és kiszámíthatóvá vált. Nekünk, európaiaknak minden eddiginél fontosabb, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunk irányítását, megvédjük érdekeinket és elősegítsük értékeink érvényre jutását. Az Egyesült Államokkal együtt a szabályokon alapuló nemzetközi rend letéteményesei vagyunk, akik a békéért, a biztonságért, a jólétért, a szabadságért, az emberi jogokért és a nemek közötti egyenlőségért dolgozunk.”
A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint „Most Európa egy barátja jutott a Fehér Házba, Európa pedig készen áll újrakezdeni ezzel a legrégibb, legmegbízhatóbb szövetségesével. Közös értékeken alapuló, globális változást kell elindítanunk” a demokrácia, az éghajlatváltozás, a járványkezelés és a digitalizáció terén. A Capitolium ellen online szervezett támadás és a közösségi médiákon terjedő dezinformáció kapcsán von der Leyen együttműködésre szólított fel a tech óriások szabályozása terén: „Korlátozni kell az internetes óriások zabolázatlan politikai hatalmát”, mert a cégek viselkedésének korlátait „törvényeknek, és nem a szilikon-völgybeli cégigazgatók önkényes döntéseinek kell megszabnia”.
A nagy tech-cégek szabályozása, fellépés a populizmus ellen, a közös kihívások megoldása
A német néppárti Manfred Weber kiemelte: „ma a remény napja jött el. Négy év társadalmi megosztáson vagyunk túl”. Hozzátette: nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kioktathatnánk az Egyesült Államokat: Európa ugyanazokkal a gondokkal küzd. „A közösségi média a szélsőséges nézeteket erősíti fel. A nagy technológiai cégek számára egyértelmű szabályokat kell lefektetni: a társadalom szolgálatában kell állniuk.” De a Trump-szavazók problémáit is komolyan kell venni, mondta Weber. „A határok védelme nem szélsőségesség. Védjük meg együtt közös értékeinket és intézményeinket” – fogalmazott.
„Az utóbbi évek legsúlyosabb politikai megrázkódtatásai, például a brexit és a trumpizmus is akkor kezdődtek, amikor nem figyeltünk oda az egyenlőtlenségekre” – mondta Iratxe García Pérez, spanyol szocialista képviselő, hozzátéve: minden demokrácia, beleértve a legerősebbet is, sérülékeny. A Capitolium elleni támadás szörnyű képei alátámasztják, hogy „fel kell lépnünk a dezinformáció ellen”. Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok másik fontos feladata a multinacionális rendszer újraépítése, a szabályok és a demokratikus intézményrendszer tiszteletének fenntartása, jelentette ki a képviselő.
„A Capitolium elleni támadás eredetét ismerjük” – mondta Dacian Cioloș román képviselő (Renew). „Az ország legmagasabb hivatalából eredő és onnan terjesztett populizmus, közhivatalból hajszolt egyéni érdekek, polarizáció és nagy hazugságok. A világon egyetlen demokrácia sem védett e veszélyek ellen” – mondta a képviselő. Ma „egy olyan lehetőség áll előttünk, amelyet nem hagyhatunk ki. Gyürkőzzünk neki, és alakítsuk át a viszonyunkat (…), találjuk meg a közös elképzelést arról, hogy hogyan küzdjünk meg a közös kihívásokkal”, például a kereskedelmi feszültségekkel, az éghajlatváltozással, és a digitális óriáscégekkel, mondta a képviselő.
Jérôme Rivière francia képviselő (ID) szerint megbocsáthatatlan az amerikai demokrácia temploma elleni támadás. A képviselő elítélte, hogy szinte mindegyik közösségi média letiltotta a még hivatalban lévő, demokratikusan megválasztott elnököt, ezzel pedig megszegte a szólásszabadság demokratikus alapelvét. Szerinte Donald Trump vereségével nem változik az Egyesült Államok politikai hozzáállása, „amelynek célja a világ népeinek uralása”.
A német zöldpárti Ska Keller az alapvető jogok és a jogállamiság megvédéséért emelt szót. A Capitoliumon történtek Trump bíztatásának és „négy évnyi mindennapos hazugságnak és a tények semmibe vételének” közvetlen következményei. Vajon Európa védett-e a populizmussal és a demagógokkal, a félretájékoztatással és a jogállamiság elleni támadásokkal szemben, tette fel a kérdést, rámutatva az „otromba hazugságoktól és hamis ígéretektől hemzsegő” brexit kampányra, „arra, hogy a lengyel kormány „hihetetlen módon figyelmen kívül hagyja, hogy a nők teste a saját tulajdonuk”, és hogy „Orbán Viktor szisztematikusan leépíti a magyar jogállamiságot”.
Derk Jan Eppink holland konzervatív képviselő szerint nem szabad elhallgattatni a nyilvános vitát, sem a politikusoknak, sem a techóriásoknak. Hozzátette: „a nagy tech-cégek visszaélnek domináns szerepükkel. Meg kell törni a hatalmukat.” De míg a demokratákat „traumatizálhatta a négy évnyi Trump-kormányzás, (..) az új vezetőségnek nem lenne szabad kriminalizálnia az egyet nem értést. A kényelmetlen kérdések feltétele a demokráciának épp a lényegét jelenti”.
Martin Schirdewan német baloldali képviselő szerint Trump elnökségének négy éve aláásta a demokráciába vetett hitet, amelyet most helyre kell állítani és meg kell erősíteni. Az új amerikai elnöknek azt is jeleznie kell, hogy új fejezet indul a transzatlanti kapcsolatban, tette hozzá. A baloldali képviselőcsoport kérései egyértelműek: visszatérés a multilateralizmushoz, közös klímapolitika és a békés világ érdekében végzett közös munka.
A vita magyar felszólalói
- Gyöngyösi Márton (független)
- Cseh Katalin (Renew)
- A teljes vita itt tekinthető meg felvételről.
