Egyre több cukorbetegséggel élő gyerek van Magyarországon, mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása emelkedik körükben. A diagnosztizált felnőttek száma 760 ezerre tehető, de a látencia ennek 20 százalék is lehet. A szakemberek a szűrés, a korai felismerés fontosságát és a betegség komplex, személyre szabott kezelését emelték ki a diabétesz világnap (november 14.) alkalmából az MTI-nek nyilatkozva.
Luczay Andrea gyermek-endokrinológus, diabetológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető egyetemi docense elmondta,
a 2-es típusú diabétesz kialakulása szoros összefüggést mutat az életmóddal és az elhízással. Míg korábban a betegség nem jelent meg 13-14 éves kor előtt, addig az utóbbi egy éveben már tíz olyan gyereket diagnosztizáltak a klinikán, aki ennél is fiatalabb, egyikük 9 éves volt.
Ismertetése szerint az 1-es típusú diabétesz gyakorisága is emelkedik, de egyelőre nincs magyarázat arra, miért háromszorozódott meg az elmúlt 30 évben ezzel az autoimmun betegséggel diagnosztizált gyerekek száma, ugyanis ebben nem játszik szerepet az életmód és a túlsúly.
A 2-es típussal diagnosztizáltak számának emelkedése viszont a jelentős túlsúlyra vezethető vissza, a magyar gyerekek 30 százaléka túlsúlyos, ám ez az állapot pusztán életmódváltással nem kezelhető. Itt is jelentős szerepe lenne a korai felismerésnek – tette hozzá.
A szakma örülne annak, ha a 2-es típusú diabéteszes felnőttek ellátásában már Magyarországon is elérhető forradalmi terápiák (GLP-1/GIP receptor-agonista) tb-támogatást nyernének a gyerekellátásban is – mondta, megjegyezve, ezek drága készítmények, a havi terápiás költség sok esetben elérheti a 160-170 ezer forintot.
Míg 2021 óta az 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek ingyen hozzájuthatnak a legkorszerűbb segédeszközökhöz (inzulinpumpák, folyamatos glukózmonitorok, szenzorok), addig a 2-es típusú betegséggel élők modern gyógyszerekkel való kezelése nem támogatott – hívta fel a figyelmet. Ennek azért lenne jelentősége, mert szakirodalmi adatok szerint a gyerekkorban kezdődő 2-es típusú diabétesz a szövődmények szempontjából sokkal progresszívebb, mint a későbbi életkorban kialakuló betegség – fűzte hozzá.
A szakorvos a prevencióról elmondta, életmódváltással, annak rendszeres ellenőrzésével sokat lehetne tenni. Ennek egyik szűk keresztmetszete az ellátórendszer, mert a programok időigényesek, szoros kontaktust igényel a családokkal, de az alapellátás és a védőnői hálózat – szerinte – ennek eleget tudna tenni.
Luczay Andrea kiemelte: az 1-es típusú cukorbetegség egyre inkább szűrhető betegséggé válik, egy vérvétel már a fokozott kockázatot kimutatja. Megelőzni ugyan még nem lehet a betegség kialakulását, de a fokozott kockázat felismerése segít elkerülni az életveszélyes ketoacidózis állapotot. Európában már létezik olyan terápia, amelynek alkalmazása két évvel kitolhatja az első inzulin-injekció beadását – fűzte hozzá.
Várkonyi Tamás belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának igazgatója arról beszélt,
óriási számban érinti a magyar lakosságot a diabétesz betegség, a diagnosztizált felnőttek száma 760 ezerre tehető, ám sokan nem is tudják, hogy cukorbetegek, mert a 2-es típusú diabétesz a szövődmények kialakulásáig sokszor nem okoz tüneteket.
Mint mondta, sokan élnek a betegséget megelőző prediabétesz állapottal, ami szintén veszélyt jelent a szív- és érrendszerre. A prediabétesz az az állapot, amikor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség diagnosztikus küszöbét, azonban ez az állapot már kockázatot jelent. Ha ezeket a pácienseket időben kiszűrik és kezelik, akkor ez az állapot akár vissza is fordítható, visszatérhet a normális anyagcsere – emelte ki.
A Magyar Diabetes Társaság elnökhelyettese úgy fogalmazott: a kihívás összetett, hiszen a 2-es típusú cukorbetegség elsősorban az elhízásra, túlsúlyra vezethető vissza, azonban ez az állapot számos más betegség – daganatos, szív- és érrendszeri, magasvérnyomás – kialakulásában is szerepet játszik.
Vizsgálatok igazolják, hogy a diabétesz korai felismerésével és korai kezelésével a betegség későbbi “előrehaladását” lehet lassítani, ami a szövődmények kialakulásában jelent előnyt – fejtette ki a professzor.
Prediabétesznél az ideális testsúly visszanyerése a cél egészséges étrenddel (kevesebb só, feldolgozott cukor, rostban gazdag ételek) és testmozgással. A cukorbetegség-kezelést az életmódváltáson túl gyógyszeres terápia is kiegészíti, elsősorban metformin hatóanyagú készítményekkel.
Az új terápiák között említette a bélhormonra ható GLP-1 vagy GLP-1/GIP-agonista készítményeket, amelyek ugyan elérhetők Magyarországon, ám ezek a gyógyszerek a 2-es típusú cukorbetegségre és az elhízás diagnózisára vannak törzskönyvezve, prediabéteszre nem.
Kiemelte: a kezelésnek minden esetben személyre szabottnak kell lennie mind az étrend és testmozgás, mind a gyógyszeres kezelés tekintetében.
Ezek a szerek globálisan hatnak, eredményesek a testsúlycsökkenésben, és ha ez csökken, akkor a prediabéteszre és a többi, a testsúllyal összefüggésbe hozható betegségre, azok kialakulására is jótékonyan tudnak hatni. Hozzátette: e készítmények hatásvizsgálatai “fantasztikus eredményeket” hoztak például a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésében is.
A korai felismerésben és a gondozásban a háziorvosoknak nagy szerepe van, de mindenképpen ajánlott az odafigyelés azoknak, akik túlsúlyosak, elhízottak, magas vérnyomással vagy szív- és érrendszeri betegséggel élnek. Kockázati csoportba tartoznak azok is, akiknek eltérés mutatkozik a koleszterin- és vérzsírértékekben, és az életkor önmagában is lehet kockázati tényező – hívta fel a figyelmet a klinikaigazgató.
(MTI)
