A 150 éve törvényes keretek között, Kolozsvárott létrehozott magyar egyetem olyan minőséget biztosított, ami példa a jelen számára is – hangzott el a Babeș-Bolyai Tudományegyetem 2022. október közepi rendezvény-sorozatán. A Szamos-parti universitas történetének egyre összetettebb mozaikképéhez prezentációikkal és kiadványaikkal a Szegedi Tudományegyetem kutatói is hozzájárultak.
1872. október 12-én I. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára és Magyarország királya szentesítette „A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről szóló” törvénycikkeket. Egyetemtörténeti kiállítással, könyv- és filmbemutatókkal, konferenciákkal teszi emlékezetessé a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), hogy idén „150 éves a magyar felsőoktatás Kolozsváron”.
A BBTE rektora, Prof. Dr. Daniel David és a 22 karú intézmény dékánjainak, az egyetemi polgárok és a vendégek – köztük a testvéregyetem, az SZTE delegációja – jelenlétében kezdődő ünnepségen többféle módon is érzékelhetővé vált a 150 éves évforduló jelentősége.
Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Prof. Dr. Zakar Péter történészként is figyelemmel kísérte a BBTE program-sorozatát.
Magyar, román, német és angol nyelvű leírás és magyarázat teszi univerzálissá a kolozsvári universitas egyetemtörténeti kiállítását. Az intézmény központi épületében a múltat reprezentáló tárgyakat, például pedumokat mutatnak be. Az egyetem méltóságjelvényeinek e jeles darabjait az előző hónapokban a Szegedi Tudományegyetem központi épületében rendezett Szent-Györgyi Albert emlékkiállításon is megcsodálhatta a közönség.
Az egyetemi jogar a testvérintézmények közös tőről eredő, időnként kettéváló, majd újra összefonódó történetének jelképe is lehet.
A zárókonferencián az egyetemi lét szinte minden szelete terítékre került. Például Dr. Toth Szilárd (BBTE) az egyetem alapításának 1868 és 1872 közötti körülményeit ecsetelte korabeli újságcikkeket is idézve. A BBTE kutatói a matematikatörténettől kezdve a geográfusképzés indulásán át a modern egyetemi sportéletig számos érdekes adalékkal szolgáltak.
A Szegedi Tudományegyetem kötelékébe tartozó három kutató közül Dr. Marjanucz László az 1897-i „kiváltságlevél” margójára jegyzett fel figyelemre méltó adatokat. Dr. Nóbik Attila megmutatta, a kolozsvári egyetem milyen szerepet játszott a magyar pedagógiai gondolkodás történetében.
Vajda Tamás a Ferenc József Tudományegyetemen belüli tanárképzés jellemzőit vázolta fel.
A rendezvény összegzéseként és zárásaként Prof. Dr. Zakar Péter történész, az SZTE rektorhelyettese tárta a közönség elé a Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent, „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig” című kötet értékeit.
Fotók: SZTE
