A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján mondott hosszú beszédet a miniszterelnök.
Orbán Viktor többek között arról beszélt, hogy a választás tétje, hogy “az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe”, mert “a kihívóink” fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt – magyarázta.
Közölte: tagadják a munka és a támogatás közötti összefüggést, pedig 2010 után az egyik legnagyobb innováció az volt, hogy minden társadalmi transzfert, “tehát minden pénzt, amit segítségül a gazdaságból az emberek rendelkezésére bocsátottunk, azt mind összekötöttük a munkával”.
Emlékeztetett: az előző rendszerben “tönkretették a gazdaságot”, és nem egyszerűen teljesítményoldalról tették tönkre, “hanem miután megölték a magántulajdont, ezzel megölték a magántulajdon kultúrateremtő erejét is, és abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van”. Méghozzá jó kultúrát teremt, olyat, amelyre jó életet lehet építeni, és amelyre egy nemzet is építheti a saját jövőjét – fogalmazott.
Vannak olyan csoportok, amelyek esetében az adóék már jóval az uniós átlag alá került – erről is beszélt a gazdasági évnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, aki példaként a 25 év alattiakat és a sokgyermekeseket említette: előbbieknek január óta nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, utóbbiaknál pedig kormányzása idején jelentős kedvezményeket vezettek be. Hozzátette azonban, hogy vannak olyanok, akik ezekből a jövedelemadó-kedvezményekből eddig kimaradtak: a gyermektelenek.
Konkrét részleteket ugyan nem említett, de annyit elmondott, itt még be kell avatkozni adócsökkentés formájában, ennek keretét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötendő új megállapodásban rögzítik.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, hasonló 1977-ben volt, akkor 7,6 százalék, “érthetően egészen más körülmények között” (értsd: 2020-ban brutális csökkenés volt, amely után törvényszerű volt a növekedés – a szerk.). A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy “kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott”, és kibírta. A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors, erőteljes, és V-alakú kilábalás, és V másik szára, a második szakasz hosszabb, mint az első – fejtette ki. Megjegyezte: a válságkezelés sikerességének legfontosabb oka, hogy “jó állapotban ért el bennünket a válság”.
Úgy értékelt: a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a pandémia idején, mert rendelkezik egy belső gazdasági komplexitással, és e mutató szempontjából Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa. A komplexitásról szólva arra is kitért, Magyarország erős a gépiparban, erősödik az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az elektronikai készülékgyártásban, és most új ágazatokat is beemelt, mint a hadiipar, megpróbálkozva azzal is, hogy katonai célú repülőgépgyártással is foglalkozzon.
Kiemelte: tranzitország vagyunk, azonban Magyarország az elmúlt 20-30 évben nem fordított elég figyelmet, illetve elég pénzt, hogy kiaknázza a földrajzi fekvéséből fakadó gazdasági előnyöket. Magyarországnak az az érdeke, hogy rajtunk menjen keresztül minden, leszámítva a háborút – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve azt is, hogy a V4-eken belül, lakosságarányosan, a legtöbb autópálya Magyarországon működik.
Úgy látja, emellé kell most felzárkóztatni a vasúti képességeket is, valamint légi forgalomban is erősebbnek kellene lenni.
Kijelentette: akik támadják az olyan fejlesztéseket, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal, vagy a fényeslitkei-záhonyi beruházások, azok “a legrosszabbat kívánják Magyarországnak”, nemcsak azt, hogy ilyenek ne legyenek, hanem hogy valaki más éljen ezzel a lehetőséggel.
Ez egy regionális versenyfutásban nem más, mint az ellenfél kezére való dolgozás, ami elfogadhatatlan – mondta. Az államadósságról szólva kiemelte: az válság idején sem mehet 80 százalék fölé, mert ha ez bekövetkezik, akkor “nem ment meg bennünket semmi a fiskális alkoholizmustól”. Másfelől – folytatta – 2010-ben úgy vette át az ország kincstárát, hogy 80 százalék fölött volt az államadósság, ezért “becsületbeli kérdésnek” is tartja, hogy ezt a szintet ne lépjék át, ha nem muszáj.
(MTI)
