Az Európai Unió a világ leglátogatottabb régiója: 2019-ben a teljes nemzetközi idegenforgalom 37%-a ide irányult. Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint azonban a turizmushoz nyújtott uniós támogatásnak új stratégiai orientációra van szüksége. A számvevők szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében finanszírozott idegenforgalmi projektek vegyes eredményeket hoztak: egyes projektek fenntarthatóak voltak és hozzájárultak a régió turisztikai tevékenységének előmozdításához, míg mások nem váltottak ki számottevő hatást. Több esetben a rossz tervezés és a nem megfelelő projektkiválasztási eljárások miatt a projektek csak részben tudtak megvalósulni, túllépték a költségvetésüket vagy késedelmet szenvedtek.
A turizmus kulcsfontosságú gazdasági ágazat az Unióban: 2019-ben az uniós bruttó hazai termék 9,9%-át, valamint az összes uniós munkahely 11,6%-át biztosította. 2015-től a Covid19-világjárvány kezdetéig az Európai Bizottság felülvizsgálta az uniós turizmus prioritásait a tágabb szakpolitikai stratégiák összefüggésében, de e prioritások alapján nem készített érdemi cselekvési tervet, amely megvalósításukat támogatta volna. A Covid19-világjárványnak az uniós turisztikai ágazatra gyakorolt drámai hatására reagálva a Bizottság intézkedéstervezeteket és javaslatokat terjesztett elő a válság által az uniós idegenforgalomra gyakorolt hatás enyhítésére, és fellépéseket kezdeményezett egy 2030-ra szóló turisztikai menetrend meghatározása irányában.
„A Covid19-világjárvány drámai hatást gyakorolt a turisztikai ágazatra az Unióban: meredeken visszavetette a turisztikai forgalmat, így a turisztikai bevételeket is – jelentette ki Pietro Russo, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – De az uniós turisztikai ágazatot nem csak ez a közvetlen sokkhatás hozza nehéz helyzetbe: egyéb, hosszabb távú kihívásokkal is meg kell birkóznia az ágazat zöld és digitális átállásával, versenyképességével, fenntarthatóságával és rezilienciájával összefüggésben.”
A számvevők olyan példákat is találtak, amelyek esetében a turizmushoz nyújtott uniós finanszírozás nem hozta meg a remélt kedvező eredményeket, ezek hátterében pedig általában a következő három ok egyike állt: a finanszírozásban részesített projektek el voltak szigetelve a többi turisztikai infrastruktúrától vagy nem fektettek elég energiát a projektek marketingjébe, illetve a támogatott infrastruktúrát elsősorban nem a turisták, hanem a helyi közösségek használták.
A számvevők több problémát is feltártak az ERFA-ból finanszírozott turisztikai projektek sikerének mérésére szolgáló mutatókkal összefüggésben: a 2014–2020-as időszak turisztikai beruházásaira az ERFA-jogszabályban előírt egyetlen közös outputmutatót nem használta minden tagállam, és az időszak során egyáltalán nem használtak közös eredménymutatót, márpedig az outputmutatók nem alkalmasak a projektek valamennyi szándékolt eredményének mérésére.
A feltárt problémák orvoslása érdekében a számvevők azt javasolják, hogy a Bizottság határozzon meg új uniós turisztikai stratégiát. Az ajánlások között szerepel továbbá, hogy a Bizottság ösztönözze a tagállamokat arra, hogy az ERFA-finanszírozású turisztikai beruházásokra alkalmazott kiválasztási eljárásaikat az új stratégiai orientációval összhangban alakítsák át.
Háttér-információk
Az Unió kiegészítő szerepet tölt be a turisztikai politikában azzal, hogy támogatja és koordinálja a tagállami fellépéseket. A 2014–2020-as időszakban nem rendeltek uniós költségvetést kifejezetten a turizmushoz: annak pénzügyi támogatását több uniós programon keresztül lehetett megvalósítani, és ez a 2021–2027-es időszakban is így marad. Az Európai Bizottság 2010-ben határozta meg az Unió jelenlegi turisztikai stratégiáját.
„A turizmusnak nyújtott uniós támogatás: új stratégiai orientációra és jobb finanszírozási koncepcióra van szükség” című, 27/2021. sz. különjelentés 23 uniós nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján.
