A tartós munkanélküliség súlyos következményekkel járhat mind a munkanélküliekre, mind pedig a növekedésre és az államháztartásra nézve, de az Európai Számvevőszék által közzétett jelentés szerint a leküzdése céljából hozott intézkedések nem eléggé célzottak. Az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül az EU 2014 óta számos intézkedést finanszírozott a munkavállalás elősegítése érdekében. Ezeket az ESZA-intézkedéseket azonban nem mindig alakították át úgy, hogy alkalmasak legyenek a tartósan munkanélküli személyek sajátos igényeinek kezelésére. Az ellenőrök azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új ESZA+ révén személyre szabott megközelítést alkalmazzanak a tartósan munkanélküli személyek megsegítésére. Azt is javasolják, hogy a Bizottság értékelje a tartósan munkanélküli személyek munkavállalását előmozdító intézkedések hatékonyságát.
„A tartós munkanélküliség társadalmunk szerkezetét is befolyásolja. A munkanélküliek körében magasabb a szegénység, a társadalmi kirekesztődés, sőt az egészségügyi problémák kockázata is” – mondta Lazaros S. Lazarou, az Európai Számvevőszék jelentésért felelős tagja. „Megállapítottuk, hogy az uniós finanszírozású intézkedések eddig számos tartósan munkanélküli személyt elértek, ám nem kifejezetten rájuk gondolva alakították ki őket. A Covid19-világjárvány ráadásul súlyosbíthatja a tartós munkanélküliség problémáját. Véleményünk szerint jobb lenne minden tartósan munkanélkülire személyre szabott megközelítést alkalmazni a nemzeti aktív munkaerőpiaci intézkedések részeként.”
A tartósan munkanélküli személyek azért szembesülnek több problémával a munkakeresés során, mert elveszítik motivációjukat, önbizalmukat és készségeiket. A rendelkezésre álló legfrissebb éves adatok szerint 2020-ban az EU 15 millió álláskeresőjének 35%-a (5,3 millió fő) volt legalább 12 hónapja munkanélküli. A Covid19-világjárvány gazdasági következményei súlyosbíthatják a problémát.
Az EU-ban a munkaerőpiaci szakpolitikákért a tagállamok felelősek. Az ESZA a tagállamok aktív munkaerőpiaci intézkedéseinek támogatására szolgáló legfontosabb uniós pénzügyi eszköz. A 2014 és 2020 közötti időszakban mintegy 11,4 milliárd eurót különítettek el a munkavállalás előmozdítására. Az ellenőrök megállapították, hogy a munkavállalást előmozdító ESZA-intézkedésekkel a 2014 és 2020 közötti időszakban olyan különféle beavatkozásokat finanszíroztak, amelyek számos, tartósan munkanélküli személy javát szolgálták. Ezek az intézkedések azonban nem voltak célzottak, hanem az összes munkanélküli vagy „hátrányos helyzetű” csoportot magában foglaló nagyobb csoport részeként kezelték őket. Ráadásul az ESZA-ból finanszírozott intézkedések nem feltétlenül tükrözték a probléma egyes tagállamokban tapasztalható nagyságrendjét.
Az ellenőrök azt is megjegyezték, hogy bár egyes állami foglalkoztatási szolgálatok a nemzeti aktív munkaerőpiaci szakpolitikáik keretében alkalmaztak személyre szabott megközelítést a tartósan munkanélküli személyek esetében, nem volt egyértelmű kapcsolat a munkavállalást előmozdító ESZA-támogatás és a tartósan munkanélküli személyek sajátos igényeinek kezelésére irányuló intézkedések között. Az ellenőrök azt is megállapították, hogy nehéz nyomon követni, milyen eredményeket sikerült elérni az ESZA-val a tartósan munkanélküliek vonatkozásában. Ebben a monitoring- és értékelési keretben tapasztalható hiányosságok is szerepet játszanak: a különböző célcsoportokra (például a tartósan munkanélküli személyekre) vonatkozó konkrét kiadási kategória hiánya nemcsak annak megállapítását nehezíti meg, hogy mekkora uniós finanszírozást különítettek el ilyen intézkedésekre, hanem az uniós finanszírozás eredményeinek és a célcsoportra kifejtett hatásának értékelését is.
A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új „ESZA+” eszközre vonatkozó szabályok számos előrelépést vezetnek be, például az álláskeresők profilalkotására és igényeik felmérésére vonatkozó rendelkezéseket. Az ellenőrök azonban felkérik a Bizottságot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy az ESZA+-ból finanszírozott új intézkedések végrehajtása során a tagállamok olyan megközelítést alkalmazzanak, amely kifejezetten a tartósan munkanélküli személyekre és szükségleteikre irányul, amennyiben a probléma különösen súlyos, mivel nemzeti és regionális szinten nagy különbségek vannak. Az ellenőrök továbbá azt is javasolják, hogy a Bizottság értékelje a tartósan munkanélküli személyek munkavállalását előmozdító intézkedések hatékonyságát.
Háttérinformáció
Az Európai Bizottság 2011 óta az európai szemeszter folyamatán keresztül vizsgálja felül a tagállamok munkaerőpiaci szakpolitikáit. A Tanács a Bizottság elemzése alapján számos országspecifikus ajánlást fogadott el, amelyekben felkérte az érintett tagállamokat, hogy hozzanak egyedi intézkedéseket –többek között alkalmazzanak személyre szabott megközelítést – a tartós munkanélküliség ellen. 2016-ban ezt a megközelítést egy, a tartós munkanélküliségről szóló tanácsi ajánlás jóváhagyta.
A 25/2021. sz. különjelentés „A tartós munkanélküliség elleni küzdelemre nyújtott ESZA-támogatás: Javítani kell az intézkedések célzottságán, személyre szabásán és nyomonkövetésén” címmel angol nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján. A jelentés hamarosan más nyelveken is elérhető lesz.
