Globális humanitárius segítségnyújtás: új kilátások a világjárvány okozta kihívások közepette

Európa

A többek között a koronavírus-világjárvány hatására jelentős mértékben növekvő humanitárius szükségletek kielégítése érdekében ma kiadott közleményében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy hatásosabbá kell tenni az Európai Unió globális humanitárius tevékenységét. A Bizottság számos kulcsfontosságú intézkedést szorgalmaz a humanitárius segítségnyújtás felgyorsítása céljából. Ehhez bővíteni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat, olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek között a humanitárius partnerek könnyebben tudják kifejteni a tevékenységüket, az Uniónak és az uniós tagállamoknak pedig közösen kell kezelniük a válságok kiváltó okait. A közlemény kiemeli, hogy újult erővel kell összpontosítani a nemzetközi humanitárius jogra, és az éghajlatváltozás drámai humanitárius hatásainak enyhítésére is fel kell készülni.
Napjainkban a humanitárius segítségnyújtás soha nem látott kihívásokkal szembesül. Az ENSZ szerint idén több mint 235 millió ember szorul majd humanitárius támogatásra. Ugyanakkor az erőforrások és a szükségletek közötti szakadék egyre nő: 2020-ban az ENSZ – többek között a Covid19-világjárvány hatására – közel 32,5 milliárd euró összegben kért segítséget a rászorulóknak humanitárius felhívások formájában, amire soha korábban nem volt példa, felhívásai viszont mindössze 15 milliárd euró összegű finanszírozást mozgósítottak. Az Európai Unió a tagállamokkal együtt a világ első számú humanitárius adományozója: a globális humanitárius segítségnyújtás mintegy 36%-át biztosítja.

A Bizottság ma bemutatott tervei között új európai humanitárius reagálási kapacitás kialakítása is szerepel annak érdekében, hogy az EU közvetlenül be tudjon avatkozni a humanitárius válsághelyzetekbe, ha a partnerein keresztül megvalósuló humanitárius segélyezés szokásos mechanizmusai hatástalannak vagy elégtelennek bizonyulnak. A cél az, hogy könnyebb legyen végrehajtani a logisztikai műveleteket, köztük a szállítást, és ezáltal egyesíteni lehessen és könnyebben a helyszínre lehessen juttatni a szükséges erőforrásokat. A kapacitás támogatást nyújthat például a kezdeti segélyezéshez, a szükséges eszközök – köztük a koronavírus-oltóanyagok – beszerzéséhez, felhalmozásához, szállításához és szétosztásához. Az új kapacitás mindezt az uniós polgári védelmi mechanizmussal összehangolt módon és azt kiegészítve valósítja majd meg.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.