A Bizottság elindítja az európai szociális partnerekkel arról folytatandó konzultáció első szakaszát, hogy miként lehetne javítani a digitális munkaplatformokon dolgozók munkakörülményeit. Az EU-ban egyre több üzleti ágazatban fejlődik nagy ütemben a platformalapú munkavégzés, mely nagyobb rugalmasságot, munkalehetőségeket és többletbevételt kínálhat azok számára is, akik nehezebben tudnak belépni a hagyományos munkaerőpiacra. A platformalapú munkavégzés bizonyos típusaihoz azonban bizonytalan munkakörülmények is kapcsolódnak, melyeket a szerződéses megállapodások átláthatóságának és kiszámíthatóságának hiánya, az egészségügyi és biztonsági kihívások megléte, valamint a szociális védelem elégtelensége jellemez. A platformalapú munkavégzést érintő további problémák közé tartozik a határokon átnyúló dimenzió és az algoritmikus irányítás.
A koronavírus-válság felgyorsította a belső piacon a digitális transzformációt és a platformok üzleti modelljének elterjedését. A korlátozások közepette egyes platformok fontos szerepet játszottak a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában. Az egészségügyi válság ugyanakkor még nyilvánvalóbbá tette a platformgazdaság területén dolgozók kiszolgáltatott helyzetét, mind az egészségügyi és biztonsági kockázatoknak való kitettség, mind pedig a szociális védelemhez és juttatásokhoz való korlátozott hozzáférés tekintetében.
Ezek a fejlemények és a digitális platformok határokon átnyúló jellege még inkább rávilágított arra, hogy uniós kezdeményezésre van szükség a platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében.
A szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakaszának célja az európai szociális partnerek véleményének megismerése a platformalapú munkavégzés körülményeinek javítására irányuló esetleges uniós fellépés szükségességéről és irányáról. A konzultáció legalább hat hétig fog tartani.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A digitális kor óriási lehetőségeket tartogat a vállalkozások, a fogyasztók és a polgárok számára. A platformok segíthetnek az embereknek új munkahelyek megtalálásában és innovatív üzleti ötletek kipróbálásában. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy európai értékeink beépüljenek a digitális gazdaságba. Biztosítanunk kell, hogy ezek az új munkavégzési formák fenntarthatóak és méltányosak maradjanak.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „A digitális átállás során nem téveszthetjük szem elől az európai szociális modell alapelveit. Maximálisan ki kell használnunk a digitális munkaplatformokban rejlő munkahely-teremtési potenciált, ugyanakkor biztosítanunk kell a platformokon dolgozók méltóságát, megbecsültségét és védelmét. A szociális partnerek ezzel kapcsolatos észrevételei kulcsfontosságúak lesznek az EU-n belüli platformmunkára vonatkozó kezdeményezés kiegyensúlyozottsága szempontjából.”
Háttér-információk
Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak munkaerőpiacainkra”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, „milyen lehetőségek kínálkoznak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására”.
A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa című közlemény ismerteti azokat a különféle lehetőségeket és kihívásokat, amelyekkel Európának az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a demográfiai változások tekintetében szembe kell néznie, és hangsúlyozza ezen átalakulások méltányos és szociális jellegének fontosságát. Rámutat arra is, hogy a platformgazdaság fenntartható növekedését csak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítása biztosíthatja.
A Bizottság 2021. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy 2021 végéig jogalkotási kezdeményezést indít a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására. Ez a kezdeményezés támogatni fogja a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását.
Az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdése az EUMSZ 153. cikkén alapuló szociálpolitikai javaslatok esetében kétszakaszos konzultációt ír elő a szociális partnerekkel. Amennyiben a szociális partnerek nem döntenek úgy, hogy a konzultáció első vagy második szakaszát követően tárgyalásokat kezdenek egymással, a Bizottság az év végéig jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni.
