Kerékpárhasználat az EU-ban: Magyarország is kerékpáros nemzet

Európa

Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország.

A nagy biciklis európai nemzetekre gondolva elsőre biztosan Hollandia, Dánia, Svédország vagy Németország jut eszünkbe, és talán kevesebben gondolnánk Magyarországra – mégis ott van, egészen pontosan harmadikok vagyunk a napi biciklihasználatban. A motiváció persze nem mindenkinél azonos, de a hatás igen: a biciklizéssel környezetbarát, olcsó, rugalmas, kis helyigényű, egészségmegőrző és nagyvárosi környezetben sokszor a leggyorsabb megoldás mellett voksolunk.

Évi 150 milliárd euró haszon

A kerékpárhasználat abszolút felfutóban van napjainkban, ami nagyon pozitív fejlemény, hiszen számtalan haszonnal jár – majdnem olyan, mint a fokhagyma: „mindenre IS jó”. Olcsó és tiszta megoldás, gyakori használatával, a mozgással egészségünk is nyer. Emellett további egyéni és közösségi szinten jelentkező előnye – az Európai Kerékpáros Szövetség egy friss, minden részletre kiterjedő tanulmánya alapján –, hogy a kerékpározás mostani szintje évente 150 milliárd euró (!) globális haszonnal jár. Ebből több mint 90 milliárd eurónyi pozitív externália a környezet, a közegészségügy vagy a közlekedési rendszer területén jelentkezik. Érdekes adat kontrasztként: az Európai Bizottság számításai szerint az autós közlekedés éves szinten mintegy 800 milliárd euró terhet ró negatív externáliaként ugyanezen rendszerekre. A tanulmány három dimenzió – a környezet és éghajlatváltozás, gazdaság és szociális szféra – mentén kilenc nagy csoportba sorolta a kerékpározás előnyeit.

Ökotudatosság, hipszterség és kényszerűség a számok mögött

Nyilván sokan vannak, akik megfelelő infrastruktúra esetén a fentiek ismeretében döntenek a gyakori kerékpározás mellett. Az is vitathatatlan, hogy az utóbbi években – ahogy talán ez a tudatosabb, környezetbarát életformára is általánosan igaz – egy kicsit divatosabbá vált zöldebben élni, így biciklizni is. Ez elsősorban a városlakókra jellemző: Magyarországon például a főváros hivatalos mérései szerint húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett a belvárosban biciklizők száma, a forgalomban néhol a 10 százalékot is meghaladja az arányuk. Ugyanakkor sok helyen, főleg a vidéki városokban, vagy még inkább falvakban a tekerés inkább hagyományos, esetleg – autó híján – kényszerű tevékenység, leginkább a mindennapok közlekedési módja.

A Magyar Kerékpárosklub egy frissebb felmérése alapján itthon a fővárosiak 6%-a pattan naponta nyeregbe, míg a községekben ez az arány 51%, a „legbiciklisebb” a dél-alföldi régió. Hazánkban tehát a tradicionális vidéki kerékpározás miatt magas a napi szinten kerékpározók aránya.

Egy vonatkozó Eurobarometer közvélemény-kutatás adatai szerint rendszeres kerékpárhasználat tekintetében Magyarország a 3. helyen áll Európában. A megkérdezettek 22 százaléka válaszolta, hogy a kerékpár a leggyakrabban használt közlekedési eszköze, csupán Hollandia (36%) és Dánia (23%) előzött meg minket. (A kérdőívben feltett pontos kérdés ez volt: „Egy átlagos napon milyen közlekedési eszközt használ a leggyakrabban?”)

Megjegyzés az adatokhoz: bár a vonatkozó statisztika 2014-es, de azóta nem készült ehhez hasonló, átfogó elemzés a kérdésben, a terület szakértői is a mai napig ezt az adatsort használják. A kép nagy valószínűséggel hasonló lenne napjainkban is (az ezt megelőző hasonló kutatások során is mindig dobogós volt Magyarország).

A kerékpározás stratégiai támogatása

A kerékpározás jótékony hatásainak minél jobb kiaknázása érdekében az EU kiemelten támogatja a kerékpárhasználatot és az ehhez szükséges fejlesztéseket. A városi utazások során megtett összes autóút több mint fele rövidebb, mint öt kilométer – ez is mutatja, hogy érdemes az infrastruktúrafejlesztésre koncentrálni. A kerékpározás városi környezetben óriási lehetőségeket rejt magában, hiszen hatékonyan használja fel a drága és szűkös helyeket.

koronavírus-járvány is egyértelműen pozitív hatással volt a városi kerékpározásra. Számos európai nagyvárosban gyorsult fel városi biciklis infrastruktúra kiépítése, ideiglenes és állandó kerékpársávokat és utakat alakítottak ki, valamint számos tagállamban állami támogatással segítették az e-biciklizést.

Az Európai Kerékpáros Szövetség rendkívül alapos elemző munkát követően 2017-ben elkészítette az „EU kerékpáros stratégiáját”, amelyet az uniós döntéshozók figyelmébe is ajánlottak – azonban uniós szinten elfogadott kerékpáros stratégia egyelőre nem létezik. Ugyanakkor a Bizottság illetékes egységei és a Tanács közlekedési ügyekkel foglalkozó formációja rendszeresen egyeztet a kérdésben, és tesz lépéseket a kerékpárhasználat további fellendítése érdekében. A Bizottság többek között általános útmutató oldalt tart fenn az európai kerékpáros projektek támogatására, számos – köztük magyar – jó gyakorlat, esettanulmány bemutatásával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük