Az Európai Számvevőszék megvizsgálja a nyugat-balkáni jogállamiság kiépítéséhez nyújtott uniós támogatást

Európa

Az Európai Számvevőszék jelenleg értékeli, hogy a Nyugat-Balkánon mennyire voltak eredményesek a – csatlakozási előfeltételek közé tartozó – jogállamiság kiépítését támogató uniós intézkedések. A vizsgálat négy tagjelölt országra (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia) és két potenciális tagjelölt országra (Bosznia-Hercegovina és Koszovó) terjed ki.

A jogállamiság alapvető európai érték. Nincs ugyan hivatalos uniós fogalommeghatározása, de általános értelmezés szerint a következő hat alapelvet foglalja magában: törvény előtti egyenlőség; jogbiztonság; a hatalmi ágak szétválasztása; független és pártatlan bíróság; átlátható és demokratikus jogalkotási eljárások; hatékony bírósági felülvizsgálat. A jogállamiság erősítése tehát szervesen kapcsolódik a korrupció elleni küzdelemhez, és a gazdasági növekedés egyik fő feltételét is jelenti.

A tagjelölt országoknak az uniós csatlakozásukhoz bizonyítaniuk kell, hogy – az 1993. évi koppenhágai kritériumoknak megfelelően – képesek vállalni az uniós tagsággal járó kötelezettségeket. Az első ilyen kritérium, hogy léteznek-e a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló fejlett és stabil intézmények. A csatlakozási tárgyalások előrehaladásának üteme így nagymértékben függ az ezen a területen elért haladástól.

„A jogállamiság az uniós tagság elengedhetetlen előfeltétele. A nyugat-balkáni országok azonban továbbra is gondokkal küzdenek a korrupció és az állami intézményeik működése terén, ami hátráltatja uniós csatlakozásukat – jelentette ki Juhan Parts, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.  Ellenőrzésünk keretében megvizsgáljuk, hogy az Unió hathatósan segíti-e ezeket az országokat abban, hogy előrelépést érjenek el e téren és mihamarabb az uniós csatlakozáshoz vezető útra lépjenek.”

A nyugat-balkáni országokkal ápolt uniós kapcsolatok az úgynevezett „stabilizációs és társulási folyamat” keretében zajlanak. Az Unió elsősorban politikai párbeszéd, valamint a szükséges reformok végrehajtásához nyújtott pénzügyi és technikai segítség révén támogatja a jogállamiságot. A 2014.–2020. közötti időszak során az Unió mintegy 700 millió eurót különített el a nyugat-balkáni országok számára a jogállamiság és az alapvető jogok támogatására, ami az ezen országoknak nyújtott kétoldalú uniós támogatás 16%-át teszi ki.

A nemrég megkezdett ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy ezek az intézkedések mennyire voltak eddig eredményesek a nyugat-balkáni jogállamiság megerősítésében. Konkrétan a jogállamisághoz nyújtott uniós támogatás kapcsán a számvevők a következőket vizsgálják meg:

  • megfelelően tervezték-e meg;
  • jól használták-e fel a feltárt alapproblémák kezelésére;
  • konkrét és fenntartható, az uniós előírásokkal összhangban lévő fejlesztéseket eredményezett-e.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük