A Parlament rendkívül aggasztónak tartja a médiaszabadság helyzetét az Európai Unióban és elítéli az újságírókat célzó erőszakot, zaklatást és nyomásgyakorlást.
- Kevésbé szabad a sajtó Európában
- A képviselők elítélik az újságírókat érő támadásokat és zaklatást, különösen a politikusok részéről
- Az Európai Bizottság rendszeresen mérje fel a kormányzati befolyás mértékét és a tulajdonosi szerkezet átláthatóságát
- A kormányzat kezében lévő tömegtájékoztatás és a politikai propaganda ne kapjon uniós forrásokat
Az 533 szavazattal, 59 ellenében és 89 tartózkodás mellett szerdán elfogadott állásfoglalásban a képviselők elítélik „egyes tagállamok kormányainak a kritikus és független média elhallgattatására, valamint a médiaszabadság és -pluralizmus aláásására irányuló kísérleteit”. A képviselők különösen aggasztónak találják a közszolgálati média helyzetét olyan tagállamokban, ahol az „kormányzati propagandává silányult”.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy a média szabadsága, sokfélesége és függetlensége, valamint az újságírók biztonsága a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának alapvető elemei, amelyek elengedhetetlenek az Unió demokratikus működéséhez. Az állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy „az elmúlt években gyengült a médiaszabadság”, a koronavírus-járvány pedig csak súlyosbította a helyzetet.
Az újságírók, különösen az újságírónők hatékonyabb védelme
A képviselők szerint „az elmúlt években egyre elterjedtebb lett a megfélemlítés az újságírók elhallgattatása céljából”, és Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak meggyilkolását említik „mint két tragikusan nyilvánvaló példá[t arra], hogy az oknyomozó újságírókat milyen mértékben támadják a korrupciós ügyek feltárása, illetve a demokrácia és a jogállamiság védelme miatt”. A képviselők arra kérik a közéleti személyiségeket és a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az újságírók rágalmazásától. Az állásfoglalásban azt is kérik, hogy az újságírókat ért támadások kivizsgálása váljon jogilag kikényszeríthetővé. Kiemelik, hogy az újságírónők még sérülékenyebbek, emiatt további védelemre lehet szükségük.
A túlzott médiakoncentráció veszélyezteti a sokszínűséget
Az állásfoglalás megállapítja, hogy ha a médiatulajdon kevesek kezében összpontosul, az a tájékoztatás sokszínűségét veszélyezteti, egyben megnehezíti a félretájékoztatással szemben fellépők dolgát. A képviselők elvárják a tagállamoktól, hogy szabályozással kerüljék el a túlzott médiakoncentráció kialakulását és garantálják a médiavállalatok tulajdonosi átláthatóságát. A képviselők bírálják, hogy egyes kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat. A Parlament egyértelműen kijelenti: uniós forrásokat tilos kormánymédiára vagy politikai propagandára költeni.
A Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy az éves jogállamisági értékelés keretében mérje fel, mennyire átláthatóak az egyes médiaorgánumok tulajdonviszonyai az egyes tagállamokban, és mekkora a magán- és az állami beavatkozás mértéke az ágazatban. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus korlátozására tett kísérleteket tekintsék a hatalommal való súlyos és rendszerszintű visszaélésnek, amely ellentétes az Unió alapvető értékeivel.
Az online gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás
A képviselők szilárdabb jogi szabályzást kérnek az egyre inkább terjedő online gyűlöletbeszéd megelőzésére, az ellene való fellépésre és az online platformok és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés szorosabbra fonására. Hangsúlyozzák, hogy az egyes platformok önkéntes intézkedései a dezinformáció, az illegális tartalmak és a külföldi beavatkozás ellen „szükségesek, de még mindig nem elégségesek”. Ugyanakkor ezek a vállalatok nem válhatnak magáncenzorokká, és az illegális tartalmak eltávolításakor jogi biztosítékokat kell alkalmazniuk.
Az állásfoglalás olyan aggályos jelenségekre is rámutat, mint a demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás, amelynek célja, hogy az ideológiai sokszínűséget szélsőségességgé formálja és felszámolja. A Parlament arra is felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információk manipulálása káros következményekkel járhat a közbiztonságra, az egészségre és a hatékony válságkezelésre nézve.
Magdalena Adamowicz (EPP, Lengyelország) jelentéstevő szerint
„Szemtanúi lehetünk, ahogy napjainkban a demokrácia teret veszt, a hatalom pedig hazugságokkal is megszerezhető. Nincs szabadság a média függetlensége nélkül, és nincs demokrácia a média sokszínűsége nélkül. A médiának az igazság, nem pedig a hazugságok szolgálatában kell állnia. A választókat, és nem a hatalmon lévőket kell szolgálnia. A média feladata a hatalom ellenőrzése. A média dolga, hogy megvédje a demokráciát, de a médiával meg is lehet azt ölni. Ezért kell a médiának függetlennek maradnia” – mondta a lengyel néppárti képviselő.
