Komoly nemzetközi elismertségnek örvend a Debreceni Egyetem egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező kara, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), melyen 1987 óta működik angol nyelvű orvosképzés is. Az idei tanévben Algériától Zimbabwéig 64 országból összesen 1912 külföldi diák vesz részt az orvosképzésben és az előkészítő programban. Csaknem 350 diák érkezett Nigériából, több mint 260-an Izraelből és száznál is többen Iránból, Izlandról, Dél-Koreából, emellett vietnámi, brit, szaudi, japán, svéd, norvég és török diákok is jelentős számban döntöttek az ÁOK mellett. Még olyan messzi országokból is a cívisvárosban kívánnak orvosdiplomát szerezni a fiatalok, mint Banglades, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Mauritius, Tajvan vagy Új-Zéland. Ugyanilyen népszerű a hazai hallgatók körében is a Debreceni Egyetem orvoskara, hiszen az egész országból jönnek hallgatók az intézménybe.
– Az orvosdiploma versenyképessége nem vitatható. Ezt igazolja, hogy bárhol a világban megállják helyüket az itt végzett hazai és külföldi fiatal orvosok, akiknek száz százaléka el tud helyezkedni a klinikumban. Ugyancsak pozitív visszajelzés, hogy évről évre egyre felkészültebb hallgatók érkeznek hozzánk – hangsúlyozza Mátyus László dékán.
Az elmúlt tanévben az ÁOK nappali tagozatának óráit 3099 diák hallgatta, ebből 1439-en angol nyelven. Legtöbben, 2726-an a kar osztatlan általános orvos szakán végezték tanulmányaikat. Az osztott képzéseken további több mint 350-en tanultak: az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakot 280-an, a molekuláris biológiai mesterszakot 57-en, a klinikai laboratóriumi kutató mesterszakot 16-an, a táplálkozástudományi mesterszakot 20-an választották. Levelezőn további 25-en szereztek angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító, klinikai laboratóriumi kutató és analitikus végzettségét, így a kar hallgatóinak összlétszáma a 2014/2015-ös tanév második félévében 3124 fő volt.
Hazánk négy orvoskarral is rendelkező intézménye közül a HVG-rangsorában tavaly a debreceni képzőhely került az első helyre az oktatók tudományos teljesítménye alapján.
– A Debreceni Egyetem fő vonzereje a hallgatók számára a felkészült tanárok mellett a kiemelkedő infrastruktúra, illetve hogy itt minden oktató és kutatóhely, tanterem, klinika, laboratórium, kollégium, könyvtár egy campuson belül található meg. Mindezek pedig kitűnő állapotban vannak, az elmúlt években ugyanis európai uniós pályázatok segítségével teljes klinikai rekonstrukció valósult meg, megújultak az elméleti intézetek is, a tantermeket, laborokat, könyvtárat is magában foglaló Élettudományi Központ pedig mindössze tízéves – sorolja Mátyus professzor.
Az ÁOK stabil gazdálkodása azt is lehetővé teszi, hogy idén mintegy 230 millió forintot fordítsanak célzott tudománytámogatásra és további 150 millió forintot oktatási fejlesztésekre, többek között az E-learning feltételeinek megteremtésére, intézeti honlapokra és oktatási anyagok közzétételére – részletezi a dékán. Hozzáteszi: országos törekvés, hogy az orvosképzés minél gyakorlatiasabb legyen, ennek részeként a Debreceni Egyetem 2012-ben Interaktív Orvosi Gyakorlati Központot hozott létre, ahol a hallgatók élethű, úgynevezett fantombabákon végezhetnek beavatkozásokat. A debreceni labor fejlesztésére az elkövetkező néhány évben 2 milliárd forintot fordíthat az intézmény. A Mátyus professzor szerint a közeljövőben újabb nagy befogadóképességű előadóteremre is szükség lesz, hiszen főként a külföldi hallgatók esetében 300 fő fölötti, nagy létszámú évfolyamok is vannak.
A Debreceni Egyetemen végzett orvosdoktorok közül sokan állnak munkába rezidensként az Alma Materben. A diákok zöme a gyógyítást részesíti előnyben a kutatással szemben, bár a dékán optimálisnak azt tartaná, ha akár a PhD elvégzéséig a kutatás módszertanával is megismerkednének a frissdiplomások, és csak ezután kapcsolódnának be a klinikai munkába. Azt azonban csak kevesen vállalják, hogy ezt az életutat követve végzésük után 10 évvel kezdjék meg szakorvosi pályájukat. Mátyus professzor azt is támogatandónak véli, hogy a fiatalok külföldön is próbálják ki magukat, sajátítsanak el új eljárásokat, képességeket, majd hazatérve honosítsák meg azokat a magyar gyakorlatban. A külföldön dolgozó tehetséges fiatal oktatók, kutatók magyarországi visszatérését és ezzel az utánpótlás-nevelés biztosítását a Debreceni Egyetem pályázatok révén ösztöndíjprogramokkal valósítja meg.
