Több mint száz métert vándorolt a Sajó medre egyes szakaszokon az elmúlt harminc évben – állapították meg a Debreceni Egyetem kutatói.
A Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék hallgatóinak minden évben tematikus terepgyakorlaton kell alkalmazniuk az elméletben megszerzett tudást. A gyakorlat témája évről évre változik, de annyi közös van bennük, hogy mindig a tanszék valamelyik fiatal kutatójának nyújtanak segítséget a másodéves hallgatók. Ebben az évben Bertalan László doktorandusz kutatási területe, a Sajó folyó mederváltozása állt a gyakorlat központjában.
– Sokat segített az idei terepmunkában az a drón, amelyet januárban vásárolt a tanszék. A quadrokopter segítségével sokkal egyszerűbben tudtunk felvételeket készíteni a part meredek faláról, valamint a domborzatról is részletes képet kapunk – magyarázta Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa, a terepgyakorlat vezetője.
A vizsgálatok során a szakemberek a felszín modelljére ráillesztették a levegőből készített fotókat, így sokkal könnyebb volt az egyes domborzati elemek azonosítása.
A kutatás apropóját a Sajó szeszélyes viselkedése adta. A folyó a 2010-es árvíz idején tizenegy alkalommal öntött ki, azóta pedig egyre nagyobb gondot okoz a meder vándorlása.
– A Sajó alsó szakasza 2011-től szinte „megbolondult”, hihetetlenül gyorsan változtatja a medrét, több métert halad évente. A folyó egyes részein az 1980-as mederrel összehasonlítva több mint százméteres az elmozdulás – mondta el Szabó Gergely.
A kutatás eredményei az árvíz elleni védekezéshez is segítséget nyújtanak, hiszen a kutatók meg tudják jósolni, hogy öt-tíz év múlva merre folyik, illetve milyen területeket veszélyeztet majd Sajó. Szabó Gergely szerint ez azért is fontos, mert az elmúlt években több körgát is épült a folyó középső szakaszán, s ez befolyásolhatja az áradó folyó viselkedését az alsóbb szakaszon is.
www.unideb.hu
