Javaslatcsomagot dolgozott ki a fürdőágazat koronavírus-járványt követő újraindításához a Magyar Fürdőszövetség, amelyet a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódva eljuttattak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, és két minisztériumnak – mondta Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke az MTI-nek hétfőn.
Felidézte, hogy a járvány miatt a magyarországi fürdők az elsők között és rendkívüli gyorsasággal kerültek válságba. Az országszerte jól induló évben a legtöbb fürdő már a nyári főszezonra készült, majd március közepén a vendégforgalom néhány nap alatt eltűnt. A munkatársak és a megmaradt vendégek megóvása érdekében egy hét alatt szinte minden fürdő bezárt, bevételeik megszűntek.
Elmondta: a szövetség a 18 ezer munkavállalót foglalkoztató és közel 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözli a kormány eddigi intézkedéseit. Az április 7-én bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv szándékával egyetértenek, a részletek kidolgozásához szakmai javaslatokkal járulnak hozzá. A turisztikai ügynökség mellett a javaslatokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) valamint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vezetőjének küldték meg.
Azt kérték a kormánytól, vegyék figyelembe, hogy a fürdők nem minősülnek kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mert jellemzően köztulajdonban álló gazdasági társaságok vagy költségvetési intézmény formájában működnek. Javaslataik között szerepel, hogy a likviditási hitel-, garancia- és tőkeprogramok legyenek elérhetőek a kkv-nak nem minősülő fürdők számára is, vagy alkossanak a magyarországi fürdőágazatra speciális szabályokat. Kezdeményezték továbbá, hogy a kifejezetten a turizmus támogatására tervezett, 600 milliárd forint kerettel bejelentett fejlesztési és felújítási hitelprogramot ne csak a szállodák és éttermek számára tegyék elérhetővé, hanem a fürdőüzemeltetők számára is nyissák meg.
Közölték: a járulékcsökkentésről szóló kormányrendelet nem terjed ki költségvetési szervekre, ezért több fürdő, köztük olyan nemzetközi jelentőségű fürdőüzemeltető is, mint például a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, költségvetési intézményként nem tudja igénybe venni ezt a turisztikai szereplőknek is szánt válságkezelési eszközt. A szövetség erről módosító javaslatot nyújtott be.
A szektor újraindításához és fenntartható működéséhez a fürdőszövetség szerint “létkérdéssé vált”, hogy a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a fürdőszolgáltatásokra is kiterjesszék július elsejétől az 5 százalékos áfát. A 4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulást a szálláshely-szolgáltatókhoz és a vendéglátáshoz hasonlóan javasolják alkalmazni a fürdőszolgáltatásokra is – közölte a szervezet. A belföldi turizmusnak hatalmas lökést adna és ösztönözné a belföldi vendégek itthon maradását, ha a Széchenyi Pihenőkártyával igénybe vehető szolgáltatások között önálló zsebként létrejönnének a gyógyfürdőkúrák – írták.
Az idei szezonnyitásról azt mondta: ki lehet dolgozni azokat a szabályokat amelyekkel a fürdők a szállodákhoz, vagy a strandokhoz hasonlóan ki tudnának nyitni.
