A NATO, történetében először, hivatalos himnusszal egészítette ki intézményes jelképeit.
Az észak-atlanti szövetség tájékoztatása szerint a himnusz már 1989-ben, a NATO megalapításának 40. évfordulója alkalmából megszületett, de akkor nem hoztak döntést a bevezetéséről, és évtizedekre félretették.
A zeneművet André Reichling kapitány, a luxemburgi hadsereg zenekarának karmestere írta, és megkomponálása óta már számos NATO-eseményen eljátszották, legutóbb a tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján, 2017 májusában.
A NATO-tagországok atlanti szövetséghez akkreditált nagyköveteinek tanácsa (Észak-atlanti Tanács, NAC) által jóváhagyott himnusz nem tartalmaz dalszöveget. A másfél perces műben összesen húsz hangszer szólal meg, fuvolák, oboák, klarinétok, szaxofonok, trombiták, kürtök, harsonák, tuba és dobok.
A NATO első hivatalos himnusza a szövetség internetes oldalán is meghallgatható.
A tájékoztatás szerint nem ez az első a bemutatott zeneművek közül, amelyet a szövetség himnuszául ajánlottak. 1958-ban, a NATO megalakulásának tizedik évfordulójára készülődve a brit Thomas Hildebrand Preston komponált indulót. Egy évvel később egy úgynevezett “NATO-éneket” szerzett Hans Lorenz, a német légierő kapitánya, ennek szövegét a holland Stephanus van Dam kapitány és az amerikai Leon van Leeuwen írták. A huszadik születésnap alkalmából a brit Sir Edward Chilton marsall egy újabb himnusz elfogadására tett javaslatot: a kompozíciót a szintén brit J. L. Wallace szerezte, és az akkori szövetséges tagállamok himnuszait dolgozta egybe.
Valamennyi próbálkozás közül a legsikeresebbnek és legtöbbet játszott dallamnak végezetül Reichling kapitány mintegy harminc éve játszott kompozíciója bizonyult, amely az év elejétől érvényes hivatalos himnusz lett – közölte a katonai szövetség.
A ma már 29 tagú NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália.
Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz. Montenegró tavalyi felvételét követően a csatlakozásra váró államok között van Georgia és Ukrajna. Macedónia a Görögországgal folytatott névvitája miatt ez idáig nem kapott meghívást a szövetségbe.
A NATO fő célkitűzései között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.