Több mint 240 millió forint értékű fejlesztés kezdődött a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén. Ennek keretében egyebek közt mocsarat nagyobbítanak, védett ürgét telepítenek vissza, madárházat és gólyateleltetőt építenek, rétisas fészket figyelő webkamerát telepítenek, kunhalmokat állítanak helyre eredeti formájukban és tanösvényt alakítanak ki – mondta el Szilágyi Gábor, a nemzeti park igazgatója kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
A „Természetvédelmi fejlesztések a Hortobágyi Nemzeti Park Egyek-pusztakócsi mocsarak területén” című pályázat az Európai Unió és a hazai költségvetés finanszírozásában valósul meg.
Mint az igazgató elmondta, a projekt egyik célja a Fekete-rét több mint 30 évvel ezelőtti mocsárrekonstrukciós munkálatainak továbbfejlesztése. A területre jellemző változó vízszintű élőhely hosszú távú fenntartása érdekében a jelenlegi 4 hektáros belső tó bővítésével kialakítanak egy kb. 9 hektár kiterjedésű, zömében nyíltvizes-hínáros mozaikos élőhely foltot, amely kis vízszinten is biztosítani fogja a mocsár halállományának biztonságos áttelelését, illetve az átvonuló vízimadártömegek (elsősorban darvak, vadludak) megfelelő kiterjedésű, nyugodt éjszakázóhelyét.
Egyik kiemelt feladat továbbá, hogy az Egyek-pusztakócsi mocsarak területén az 1990-es években még viszonylag sok helyen előforduló és a löszgyepek szempontjából kulcsszereplő védett ürge (Citellus citellus) visszatelepítését elvégezzék.
A projekt egy másik célja a górési természetvédelmi mentőhely működési feltételeinek javítása, új férőhelyek létesítése a védett és fokozottan védett madárfajok számára, valamint madárház és gólyateleltető építése és a megfelelő felszerelések beszerzése. A ragadozó madarak védelme érdekében, monitorozási, ismeretterjesztési és szemléletformálási célból a térségben költő rétisas pár fészkéhez webkamera felhelyezését tervezik, hogy annak segítségével további vizsgálatokat végezhessenek a madarak természetbe való visszailleszkedésével kapcsolatban is.
A HNP kiemelt feladatként kezeli a kunhalmok rehabilitációját, amely a mostani fejlesztés harmadik területe. Céljuk, hogy a vagyonkezelésükben lévő, természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat eredeti formájukban, lehetőség szerint értékes növényzetükkel, állatvilágukkal és megfelelő tájképi környezetben tartsák fenn – magyarázta Szilágyi Gábor igazgató, hozzátéve: a projekt keretében a Filagóriahalom, a Meggyes-halom, a Nyíregyházi-halom és a Porosállás-halom invazív fajoktól való mentesítését, gyepesítését végzik el. A terület bemutatására tanösvényt alakítanak ki.
