A magyar kormány ahelyett, hogy elismerné Matolcsy és köre felelősségét a több száz milliárdos jegybanki veszteségért, az Európai Központi Bankot (EKB) hibáztatja. Ezt azonban a nyilvánosan elérhető dokumentumok egyértelműen megcáfolják.
Az EKB január 16-án kapott felkérést a magyar pénzügyminisztertől a Magyar Nemzeti Bankról szóló és az államháztartásról szóló törvény kincstári számlák MNB általi vezetésével kapcsolatos módosításainak véleményezésére.
Christine Lagarde, az EKB elnöke többek között az alábbiakat emelte ki:
- A felügyelőbizottság új ellenőrzési hatásköre korlátozott lesz, mivel nem terjed ki az MNB alapvető feladataival (monetáris politika, bankjegy- és érmekibocsátás, devizatartalék kezelés, devizaműveletek, statisztika, fizetési rendszerek, makroprudenciális politika) kapcsolatos tevékenységekre, beleértve az ezekhez szükséges informatikai szolgáltatásokat.
- Emiatt az EKB értelmezése szerint a felügyelőbizottság az MNB többségi tulajdonában álló cégek tevékenységét sem ellenőrizheti, ha az érinti az MNB alapvető feladatait. Az EKB javasolja ezen értelmezés egyértelművé tételét a törvényben.
Emellett az EKB rögzítette, hogy:
- Az MNB igazgatósága negyedévente tájékoztassa a felügyelőbizottságot a nem alapvető feladataival kapcsolatos döntéseiről.
- A költségvetési keretet meghaladó kiadásokhoz a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulása szükséges.
- Az MNB elnöke évente számoljon be a felügyelőbizottságnak az MNB egyéb (nem fő) feladataival kapcsolatos tevékenységekről.
- A felügyelőbizottság vagy annak megbízásából az MNB ellenőrzési szervezete ellenőrizheti az MNB többségi tulajdonában lévő cégek, az MNB által alapított alapítványok és az alapítványok többségi tulajdonában lévő cégek gazdálkodását.
- Az MNB többségi tulajdonában lévő cégek és az MNB alapítványai esetében kötelező három- vagy öttagú felügyelőbizottság létrehozása.