| Az 526 szavazattal, 109 ellenszavazat és 62 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű jelentés az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata előtt foglalja össze a parlamenti ajánlásokat.
A meglévő épületek energetikai korszerűsítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok elérjék az épületállományuknak megfelelően kijelölt új éghajlat- és energiapolitikai célokat, mondják a képviselők. Ezért maradéktalanul át kellene ültetniük jogrendjükbe a korszerűsített irányelvet, a Bizottságnak pedig szükség esetén be kell avatkoznia.
A képviselők emlékeztetnek arra, hogy az épületek felújítását megfelelő ösztönzőkkel, valamint az energiahatékonysági fejlesztésektől és az energiamegtakarítástól függő pénzügyi támogatással lehet előmozdítani. Fontos, hogy az érdeklődő vásárlók vagy albérlők egyértelmű információhoz jussanak az épület energiahatékonyságáról és a várható rezsiről. Javítani és jobban össze kell hangolni a különböző tagállami energiahatékonysági tanúsítványokat ahhoz, hogy könnyebben összehasonlíthatók és jobb minőségűek legyenek, jelentik ki a képviselők.
Építőanyagok körforgásos használata, megtérülő renoválás
A képviselők támogatják a fenntartható, innovatív és nem mérgező építőanyagok körforgásos használatát, ehhez címkézési rendszer bevezetését javasolják. Az építkezésekben a fa anyagok is helyettesíthetik a fosszilis alternatívákat, mivel a fa hosszú távon képes tárolni a szén-dioxidot.
A tagállami hosszú távú épületfelújítási stratégiáknak a jövőben az előnyök szélesebb körére ki kellene terjedniük, figyelembe véve például az egészségre, a biztonságra, a hőkomfortra és a beltéri levegőminőségre gyakorolt kedvező hatásukat. A tagállamoknak a beltéri környezetminőségi paraméterekre vonatkozó adatgyűjtést is javítaniuk kellene, hogy minimumkövetelményeket határozhassanak meg a beltéri környezetminőségre.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek emellett biztosítania kellene, hogy a renoválás megtérül az épület- és lakástulajdonosok számára – ehhez mérésekkel kell alátámasztani az energiahatékonyság valós javulását. Az egyablakos ügyintézési pontok létrehozása pedig jelentős szerepet játszhat a hosszadalmas és nehézkes engedélyezési eljárások felszámolásában és segítheti a finanszírozásához való hozzáférést.
Seán Kelly (EPP, Írország) jelentéstevő szerint
„Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak köszönhetően alapvető változások indultak el az Unióban az energia előállításának, fogyasztásának és tárolásának terén. Egy sikeres éghajlatstratégiához egyértelműen foglalkoznunk kell a lakó- és kereskedelmi épületekkel, azok energia- és vízfogyasztásával, a beltéri levegő minőségével, az építőanyagok kiválasztásával és az épületek elhelyezkedésével. Az épületek felújítása nem pusztán a széndioxid-kibocsátás csökkentése miatt kiemelten fontos, hanem a fenntartható növekedésnek és a munkahelyteremtésnek is a motorja. Azonban jelenleg az épületállománynak évente pusztán egy százalékát renoválják, amely sokkal kevesebb a szükségesnél. Ezért viszont gondoskodnunk kell arról, hogy az új épületeteket szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelően építjük meg, hogy legalább azokat ne kelljen a közeljövőben korszerűsíteni.”
Háttér
Az épületek az Unió energiafelhasználásának közel 40 százalékáért felelősek, így Európa legnagyobb energiafogyasztói. Az uniós épületállomány 35 százaléka 50 évnél idősebb és energiahatékonysága kifejezetten gyenge. Ráadásul az épületeknek évente csak kb.egy százalékát újítják fel. A meglévő épületek korszerűsítésével az Unió teljes energiafelhasználását 5-6 százalékkal, széndioxid-kibocsátását pedig közel 5 százalékkal lehetne csökkenteni.
Az Európai Bizottság szerint az uniós háztartásokban pusztán a fűtés és a melegvíz már önmagában a teljes végső energiafelhasználás 79 százalékáért felelős. |
