Ésszel a kertészetért! munkacímmel rendezték meg csütörtökön Szegeden a Forrás Hotelben a Zsendülés Kertészeti Konferenciát, amely immár 8. alkalommal jelentkezett.
Köszöntőt Rácz József, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület elnöke mondott és kiemelte, a rendezvény célja, hogy a termékpálya szereplőit és az ágazat döntéshozói közelebb hozza egymáshoz. Hangsúlyozta, nagyon sok kihívásra kell megoldást keresni és találni, a klímaváltozástól a geopolitikai feszültségekig.
Elsőként Németh Dávid K&H Bank vezető elemzője “A félelem bére, a félelem ára” munkacímmel beszélt a tényekről, a trendekről és kilátásokról a magyar gazdaságban. Sokat megtudtunk a klasszikus könyvről és a filmről, mire rátért a gázárrobbanásra. Szólt arról, hogy mi halasztott fizetési megoldást alkalmazunk, és az ország sajnos nem tudja jó áron beszerezni a gázt. A nagy bevásárlásaink a magas gázárak idején történtek…
Ami persze meg is jelent az árakban és az inflációban, ezzel párhuzamosan tavaly az elektromos áram is nagyon drága volt. Természetesen mindenki elkezdett takarékoskodni és elindultak lefelé az árak – ezek lassan stabilizálódnak így tervezhetővé válnak.
A megújuló energiában sok még az adóssága, inkább csak napelemeink vannak. Beszélt a magas inflációról és arról, hogy ezt nem tudják követni a béremelések, így a reálbér a negatív tartományba csúszott, és egy darabig ott is marad. Szerinte elérhető év végére az 1 számjegyű infláció.
Kérdés, hogy hol lesz az 5 és 10 százalék között, és az is, onnan hogyan tud tovább csökkenni.
Második előadóként Nagy István agrárminiszter szólt az ágazat aktuális kérdéseiről és a pályázati lehetőségekről. Hangsúlyozta, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, úgy mint a koronavírus-járvány, a háború, a szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy kialakítsanak egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy legyen egy ágazati stratégia, hiszen a források rendelkezésre állnak.
A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán elmondta, hogy az válasz lehet az energiaválságra. Versenyelőnyünk a geotermikus energia, ám ma csak 10-15 százalékát használja az ország ennek a potenciálnak – az agráriumban, az élelmiszer-feldolgozásban is sok még a tartalék.
Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást.
Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá. “Mindenki öntözni akart, 200 ezer hektárnyi öntözhető terület lett a korábbi sok pályázatból, a tavalyi rekord aszályban mégis csak 80 ezer hektáron öntöztek” – mondott egy rossz példát arra, hogy észszerűen és hatékonyan kellene felhasználni ezt a pénzt. Ugyanakkor továbbra is támogatják az öntözési közösségeket, 162 ilyent ismertek már el, közel 70 ezer hektáron működnek, és kb. 90 százalékban finanszírozza is a költségeiket az agrártárca.
Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele – hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt.
A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, szögezte le a tárcavezető.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek.
A miniszter öntözési helyzetére reagálva a következő előadótól, Apáti Ferenctől azt is megtudtuk, hogy kevesebb mint 3 százalékát öntözzük a földjeinknek, míg az olasz és a görög arány 20 százalék feletti. A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a tőle megszokott őszinteséggel beszélt az ágazat nehézségeiről, köztük arról is, hogy a 27 százalékos áfa európai rekord. Csökkentése a piacot is tisztítaná az ügyeskedőktől.
Fotók: Frank Yvette
